ASD-kezelés magas vérnyomás esetén
Édes István, Dr. Nánási Péter A szívizomzat működését meghatározó tényezők A szívizom teljesítőképességét három egymástól független tényező szabályozza, amelyek in vivo szimultán változ hat nak, egymást befolyásolják és a változások mértékétől függően módosul a szívizom működése az összehúzódások ereje.
Ez a három tényező az a előterhelés preloadb az utóterhelés afterload és c az összehúzódó képesség. Az előterhelés a szívizom nyugalmi rosthosszúságát meghatározó tényezők összességét jelenti.
A nyugalmi rosthosszúságot a bal kamra végdiastolés térfogata jellemzi, amelynek a növekedésével, bizonyos határok között 2,2 µm nyugalmi sarcomer rosthosszúságig növekszik az összehúzódó erő a verővolumen.
Az előterhelés növekedése tehát tartalék mechanizmust diastolés rezerv jelent a verőtérfogat és a perctérfogat növelésére. Az előterhelés legfontosabb meghatározója a vénás visszaáramlás, amit elsősorban a fizikai aktivitás, a perifériás érellenállás és a vénák tónusa befolyásol.
Az előterhelés egyéb tényezőktől is függ teljes vértérfogat, a vértérfogat pillanatnyi megoszlása, venodilatatorok, intrathoracalis és intrapericardialis nyomás stb. Az utóterhelés azoknak a tényezőknek az összeségét jelenti, amelyek a összehúzódás megindulását követően az összehúzódás ejectio ellen hatnak.
Ezek közül a legfontosabb az aortaimpedancia, amelyet elsősorban a perifériás érellenállás határoz meg.
Az ASD-kezelés magas vérnyomás esetén kisebb mértékben függ az aorta falának viszkoelasztikus tulajdonságaitól és a vér viszkozitásától is. Az utóterhelés másik lényeges eleme a kamrai falfeszülés, amely a Laplace-törvény szerint a kamra sugarával lineárisan növekszik. Ezen összefüggés alapján a dekompenzálódott és tágult bal kamrafal feszülése lényegesen meghaladja a normális méretű kamra feszülését növekszik a kamra sugara.
Ez energetikailag kedvezőtlen és növeli az utóterhelést. A krónikus utóterhelés növekedése következtében kialakuló balkamra-hypertrophia növekvő kamrafalvastagság ellensúlyozza, csökkenti a falfeszülést. A kamrafeszülés befolyásolásával az előterhelés is közvetlenül szabályozza az utóterhelést.
Magyar Nemzeti Szívalapítvány - Billentyűhibák - Pitvari sövényhiány (ASD)
Növekvő előterhelés, növekvő bal kamrai végdiastolés térfogattal és falfeszüléssel jár, amely növeli az utóterhelést. Összehúzódó képesség. Az összehúzódó képesség a szívizom olyan belső tulajdonsága, amely az elő- és utóterheléstől függetlenül is szabályozza az összehúzódások erejét.
Állandó elő- és utóterhelés során az összehúzódás az inotrop állapot növekedése fokozza, az összehúzódás csökkenése pedig gyengíti az összehúzódások erejét. A klinikumban elsősorban a pozitív inotrop szerek digitalis, béta adrenerg agonisták, foszfodiészteráz-gátlók, kalciumérzékenyítők stb. Az összehúzódást a szívfrekvencia is befolyásolja. A frekvencia hirtelen növelése fokozatosan, lépcsőszerűen növeli az összehúzódások erejét, majd egy új — magasabb szintű — egyensúlyi állapot alakul ki.
A frekvencia csökkentésével ennek a jelenségnek a fordítottja észlelhető. A szívműködés szabályozása kóros körülmények között Kórtani szempontból a fokozott keringési megterhelésre a bal kamra különböző módon válaszolhat.
A nyomásterhelés aortastenosis, coarctatio aortae, magas vérnyomás stb. A kamrafal vastagságának a növekedése csökkenti a falfeszülést, amely kedvező, kompenzatorikus jelenség.
A térfogatterhelés aortainsufficientia, mitralis insufficientia, veleszületett billentyűhibák az előterhelés növekedése miatt excentrikus hypertrophiához és a bal kamra üregének jelentős kitágulásához vezet. A bal kamraüreg átmérőjének növekedése fokozza a falfeszülést, ami kedvezőtlen az utóterhelés növekedése miatt. A kiegyenlítő mechanizmusok első lépcsője az, hogy a fokozott igényekhez növekvő vénás visszaáramlás a bal kamra a végdiastolés térfogat növekedésével válaszol, amely a megnövekedett nyugalmi rosthosszúság miatt erőteljesebb összehúzódásokat nagyobb verőtérfogatot eredményez.
Ez növeli a perctérfogatot, és így a szív alkalmazkodik a megnövekedett igényekhez.
A bal kamra alkalmazkodóképessége azonban korlátozott, mivel a nyugalmi rosthosszúság növekedése csak egy optimális pontig ASD-kezelés magas vérnyomás esetén µm-es sarcomerhossz biztosítja az összehúzódási erő növekedését. Humorális szabályozás A szívelégtelenség kialakulása során csökken a perctérfogat és a vese vérátáramlása. A csökkent vese vérátáramlás hatására növekszik a juxtaglomerularis renintermelés. A fokozott renintermelés aktiválja a renin-angiotenzin rendszert. A renin-angiotenzin rendszer fontos a magas vérnyomás oka és kezelése tölt be a vérnyomás vasoconstrictioa vízháztartás aldoszteron és a szöveti proliferáció génaktiválás szabályozásában.
- Вы что, морочите нам голову? - взорвался Джабба.
- Népi gyógymódok a magas vérnyomás kezelésére 3 fok vélemények
- Сэр, ключа здесь .
- Клушар, похоже, не расслышал.
A humorális renin-angiotenzin rendszer mellett újabban fontos szerepet tulajdonítanak a szöveti, helyi renin-angiotenzin rendszernek is.
Idegi szabályozás A szimpatikus idegrendszer reflektorikus adrenerg aktiváció keringésszabályozó szerepe elsősorban a szívelégtelenség kialakulása során válik jelentőssé. A szívelégtelenség súlyosságával párhuzamosan növekszik a keringő katecholaminok mennyisége. A pozitív inotrop hatás a béta-adrenerg jelfogórendszer közvetítésével valósul meg.
A megnövekedett szimpatikus tónus a kialakuló érösszehúzódás miatt növeli a perifériás érellenállást és az utóterhelést. Hosszú távon kimerül a szívizom szöveti katecholamin tartaléka. A növekedett katecholaminszint által kiváltott folyamatok kompenzatorikus jellegűek a csökkenő vérnyomás kiegyenlítésérede hosszú távon inkább a bal kamra elégtelenség súlyosbodását okozzák a növekvő utóterhelés, illetve a béta1-adrenerg receptorrendszer szöveti szintjének csökkenése miatt.
Szív- és keringési elégtelenség kialakulásának sejtes mechanizmusa Az utóbbi évtizedekben a kardiológiai kutatások fejlődése tisztázta a szívelégtelenség kialakulásának molekuláris és ASD-kezelés magas vérnyomás esetén okait. Az egyes humán gének azonosítására genetikai térképek állnak a rendelkezésre és fejlődött a kísérletes szívgyógyászat is. Az idült túlterhelés okozta keringési elégtelenség klinikai kórkép csoportba többféle betegségforma is beletartozik ischaemiás cardiomyopathia, billentyűbetegség okozta szívelégtelenség, dilatatív cardiomyopathia stb.
Celluláris eltérések a krónikus szívelégtelenség kialakulása során.
- Tisztelt Kérdező!
- Milyen lehet a magas vérnyomás 17 évesen
- Sztancsik Ilona kardiológus Tisztelt Doktor nő!
- Hogyan kezelhető a pitvari sövényhiány?
A szívelégtelenség kialakulása során kórosan csökken a ß-adrenerg- jelfogók sűrűsége is a jelfogó foszforilálódik és inaktiválódik. A krónikus túlterhelés okozta keringési elégtelenség kapcsán a ß-adrenerg rendszer működésében több eltérés is ismertté vált.
- A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
- Mit nem szabad enni magas vérnyomás esetén
- Magas vérnyomás elleni gyógyszerek a program szerint
- Он бросил взгляд на истончающиеся защитные щиты.
- Magyar Kardiológusok Társasága On-line
- Pitvari sövenyhiány (ASD) | Goki
Ezeknek az a lényege, hogy csökken a ß-adrenerg rendszer aktiválhatósága, ami elsősorban a ß1-adrenerg jelfogószámnak sűrűségnek a csökkenésével magyarázható. A jelfogószám csökkenése a szérum növekedett katecholamin szintje miatt kialakuló downregulatio következménye 4.
A kezelés angiotenzinkonvertáló enzimgátlók, angiotenzin II receptor-blokkolók, ß-adrenerg-blokkoló vegyületek, vízhajtók stb. A szívizom ingerképzése és ingerületvezetése Fiziológiásan az ingerület a sinuscsomóban keletkezik nomotop ingerképzés és innen terjed végig a szívizom elektromosan ASD-kezelés magas vérnyomás esetén tömegén. Ingerképzésre a sinuscsomón kívül a pitvar-kamrai határon elhelyezkedő atrioventricularis csomó, továbbá a Purkinje-sejtekből felépülő intraventricularis ingerületvezető rendszer elemei is képesek.
E hierarchiában a magasabban elhelyezkedő szívritmus-szabályozók saját frekvenciája nagyobb, ezért a szívműködés ütemét mindig a legmagasabb szinten elhelyezkedő aktuálisan működő ritmusszabályozó frekvenciája határozza meg a sinuscsomó kiesésekor pl. A ASD-kezelés magas vérnyomás esetén sajátságú sejteket az különbözteti meg a munkaizomrostoktól, hogy magukra hagyva őket ritmikus elektromos aktivitásúak.
Egészségügyi előadás - Dr. Baek- Cukorbetegség-magas vérnyomás- só
A legegyszerűbb spontán aktivitású rendszer pozitív és negatív feed-back mechanizmus együtteseként értelmezhető. Az akciós potenciál felszálló szára alatt a depolarizáció önmagát erősítve robbanásszerűen alakul ki.
Dr. Tarján Zsuzsa Kardiológus szakorvos bemutatkozása
A depolarizáció hatására olyan ioncsatornák aktiválódnak, amelyek a membránt ismét negatív potenciálokra polarizálják. Ismétlődő kisülések akkor jönnek létre, ha van a rendszerben olyan depolarizáló hatású áram, amely a repolarizált membránt ismét a küszöbpotenciál közelébe depolarizája.
A nodális szövetek ezekkel a sajátságokkal rendelkeznek. A repolarizációt a depolarizáció hatására aktiválódó IK áram aktivációja indítja el. A spontán diastolés depolarizáció meredekségének legfontosabb élettani szabályozója a hiperpolarizációra aktiválódó ritmus-szabályozó-áram If. Így a csatorna aktivációja depolarizáló hatású áramot gerjeszt, amely a spontán diastolés depolarizáció előrehaladtával fokozatosan csökken. Az IK1 áram intenzitása nodalis szöveteken csekély, így nem rögzítheti a membránpotenciált negatív értékeken.
Veleszületett szívhibák tünetei és kezelése
Katecholaminok hatására a felsorolt depolarizáló áramok intenzitása fokozódik. A paraszimpatikus aktiváció ellenkező hatású, sőt az acetilkolin csökkenti ASD-kezelés magas vérnyomás esetén spontán diastolés depolarizáció meredekségét.
Mindkét hatás csökkenti a szívfrekvenciát. A szívizom ingerületvezetése Fiziológiásan a sinuscsomóban keletkezett ingerület meghatározott sorrendben aktiválja a szomszédos elektromosan ingerlékeny szöveteket. A pitvari munkaizomrostok közé beágyazva találjuk a pitvari ingerületvezető rendszer három párhuzamosan elrendezett elemét: az elülső, a hátsó és a középső internodalis útvonalakat, amelyek gyorsan vezetik az ingerületet a sinuscsomóról az atrioventricularis csomóra.
Az atrioventricularis csomóban az ingerületvezetés lassul pitvar-kamrai átvezetés idejemajd az intraventricularis ingerületvezető rendszer elemein His-köteg, Tawara-szárak, terminális Purkinje-rostok végighaladva ismét felgyorsul, végül az endocardialis réteg felől aktiválódnak a kamrák.
Ez az aktivációs sorrend csak akkor tartható fenn torzulás nélkül, ha az ingerületvezetés sebessége a rendszer minden tagján optimális, ellenkező esetben az ingerületvezetés zavaráról beszélünk. Az ingerületvezetés sebességét fiziológiás és kóros körülmények között meghatározó működések a következők: az ingerlékeny szövetek ingerületvezetését az aktív és passzív membránsajátságok együttesen határozzák meg.
Veleszületett szívhibák tünetei és kezelése - HáziPatika
Az aktív sajátságok a membrán azon tulajdonságait jelentik, amelyek lehetővé teszik az akciós feszültség kialakulását. Tovaterjedése során az akciós feszültség elektromos ingerként viselkedik a szomszédos ingerlékeny membránrészletek felé. Hogy az adott amplitúdójú akciós feszültség milyen távolságig jelent küszöb feletti ingert, azt a membrán passzív, ún.
Az elektrotónusos vezetés, annak csökkenő jellege miatt, hosszabb távolságra nem gazdaságos.
Dr. Tarján Zsuzsa
Mivel azonban kialakulásának sebességét rövid távon csak a membrán kapacitása korlátozza, az gyorsabb folyamat az akciós feszültség kialakulásához képest. Az akciós feszültség legnagyobb depolarizációs sebessége részben ezért válik a vezetési sebességet meghatározó egyik legfontosabb tényezővé. Olyan kábelszerű szerkezetben, mint amilyen a Purkinje-rost vagy a kamrai trabecula, a vezetés sebessége a térkonstans értékétől függ. A térkonstans a membránellenállás és a rost belsejének hosszanti ellenállásának hányadosával jellemezhető.
Minél nagyobb a hosszanti ellenállás, annál rövidebb a térkonstans, így annál rövidebb távolságon hat az akciós feszültség küszöb feletti ingerként.
A rostok hosszanti ellenállását a sejteket összekötő rés-kapcsolatok száma és elektromos vezetőképessége határozza meg.
